2011. december 20., kedd

Újlak



Újszékelyt követően, a Nagy-Küküllő híd előtt  jobbra kanyarodva átlépünk Maros megyébe,  Küküllősárd  faluba érünk, majd továbbhaladva újra visszatérünk Hargita megyébe. 


Székelyszenterzsébet előtt balra kanyarodva folytatjuk utunkat az Újlak patak völgyében.


A falu a községközponttól, Székelyandrásfalvától 12 km-re, Székelyudvarhelytől 53 km-re, Segesvártól pedig 27 km távolságra terül el.


Újlak, Hargita megye legnyugatibb települése. Lélekszáma alig éri el a harmincat.


Jól látható, hogy a  a község területén elhelyezett kétnyelvű helység jelzőtábla Uilac-Újlak  nagyon rövid életűnek bizonyult.



A kétnyelvű táblák nagyon érzékenyen érintették az újlaki lakosokat, akik panaszt tettek a Hargita megyei prefektúránál.


A prefektúra  utasítására, hogy azonnal távolítsák el a kétnyelvű táblákat – megoldásként lefestették a magyar feliratokat.





A falu az Újlaki patak egyik mellékvölgyében húzódik meg.


A falu nevét 1301-ben Vylak néven említik először.


1305-ben az oklevelekben poss Vylak néven jelentkezik.



1567-ben 15 kaput jegyeztek a faluban



1721-ben 13 családot írtak össze.


1910-ben a falu lakóinak száma 140 fő volt.



1966- ban 132 lakosa volt a falunak


1977-ben 81 személy lakott a faluban


1992-ben 29 román lakosa volt.





A 2002- es népszámlálás adatai szerint a lakosság létszáma 27 személy ebből 2 magyar.


Az út szélén a kutyák kíváncsi tekintete követett.


Szeretem a kutyákat, próbálkoztam szót érteni, de nem tudtak magyarul.


Újlakon is,  a székely építkezési stílus mellett a román települések építkezésére jellemző jegyek is megtalálhatóak.



A szász és székely építészet ötvöződése is kialakult a házépítési gyakorlatban. 


Újlakról a 134-es megyei úton érhető el Maros megyében, Magyarzsákod.


A falut körbe erdős dombsorok határolják.


Újlakon is évről évre növekszik az elnéptelenedett lakóházak száma.


A faluban sok épület teljesen romba dőlt.



Egy elhagyott kerekes kút az út szélén.


Itt csak a természetet hallod: a madarak, a háziállatok és a patak hangját.


A falu Ortodox temploma 18. századi eredetű.


A templomot 1905-ben Nagybúnból telepítették át Újlakra.


A bádoggal burkolt toronyban két harang lakik.


Belsejében a szentélyt elválasztó szentképfal (ikonosztáz) kivételes látványt nyújt.


Berendezése a tradicionális ortodox templomrendet  próbálja megőrizni.


Figyelemre méltók a falfestmények, ismeretlen mester alkotásai. 


A toronyba nem lehet felkapaszkodni, a lépcső, vagy létra ismeretlen fogalom 





Vannak hétvégi házként használt épületek. 



A román falvak már külsőleg sem mutatnak olyan egy- 
séges képet, mint a magyar, vagy szász községek.



A székelyföld határán, a völgyekbe telepedett románok falvai, a völgyekben, síkságon lakó magyarok és szászok falvai mintájára 
alakultak.



 Társadalmi, gazdasági berendezkedésükben is 
nagyrészben azokat utánozták. 



Jellegzetes az épületek homlokzatán látható kereszt.


A lakosság fő foglalkozása a mezőgazdaság.


A falu környékén kevés a megművelhető földterület. 


Legfőképp sertést, szarvasmarhát, lovat, juhot és baromfit tartanak.


A falu között őrizetlenül, békésen legelnek a háziállatok. 

A rét tele van őszikével, vagy őszi kikericcsel, de maradjunk  csak a látvány élvezetével, mert kecses kikericsünk bizony legmérgezőbb növényeink egyike.


Az Újlak felé vezető út bal oldalán láthatjuk az újlaki halastavat.


 A környező dombok és a tó már önmagában egy turisztikai vonzerőt jelent.


A tó a horgászoknak nyújt kikapcsolódási lehetőséget.

1 megjegyzés:

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share