2011. május 1., vasárnap

Rák tó - Nagygalambfalva


A  Rák tó szépségét már  Orbán Balázs is leírta „A Székelyföld leírása” című életművében.


„Nagy-Galambfalva közelében, a Küküllő színvonala fölött 800-900 lábnyi magasságban egy terjedelmes fennlapály terül el, ezen egy tengerszemnek tartott – s a néptől feneketlen tónak hitt – tó van, melyet Rák-tavának hívnak... Midőn mi meglátogattuk, csak két tükrében volt víz, de annyira mély, hogy 7-8 öles rúddal fenekét nem értük. Mérnökök mellett dolgozó egyének biztosítottak, hogy egy 70 öles lánccal se érhették el azt. A tavon náddal, buja tenyészetű vízi növényekkel benőtt úszó szigetecskék vannak, gémek és vadrucák kedvenc költőhelyei... Semmi látható forrása és kifolyása nem lévén, ezen tó ily magasságban kétségtelenül igen érdekes természeti tünemény, főként az innen feltáruló szép kilátás kétszeres érdeket köt hozzá." 





A 137-es megyei úton Székelyudvarhelytől 18 km, Székelykeresztúrtól 8 km távolságra fekszik Nagygalambfalva. A Székelyudvarhely felől érkezőknek Nagygalambfalva központjában jobbra kell letérni, a "sarki cukrászda" mellett.



A Rák-tava Nagygalambfalvától 2 km-re északra egy járművel viszonylag nehezen megközelíthető helyen található, 600 m magasságban. 
A faluból kiérve áthaladunk a betonhídon, majd balra térünk, és "toronyiránt" nekivágunk a domboldalnak északi irányba.



Az Áj patak,(Zavaros patak) jobboldali mellékvölgyében alakult ki a kis természetes torlasztó.  




A Nagy-Küküllő menti dombvidéken gyakran találkozhatunk kis tavakkal, melyek suvadások, csuszamlások által eltorlaszolt mélyedésekben kelet­kez­tek. 


Ezeknek a tavaknak nagy része tavasszal, a hó­olvadás után telik fel vízzel, és nyárra teljesen kiszárad


A talaj neogén kori üledékes kőzetből, szarmatakori agyagos márgákból és homokkövekből álló összetétele kedvez a földcsúszamlásoknak, ezek következtében jött létre a tó a jégkorszak vége fele.


Hargita megye Tanácsának 1995/13-as határozata, valamint a 2000/5-ös területrendezési törvény értelmében 10 hektár területet, elsősorban geológiai szempontból  védetté nyilvánítottak.


A dombtetőre érve elénk tárul a torlasztó.  Az "elöregedett"  Rák tónak ma már inkább mocsárjellege van, a három megmaradt tószemet pedig nádas takarja el.


A tó mellett épült kilátóból élvezhetjük a környező dombvidék és az elmocsarasodott torlasztó látványát.


A tó régiségét az is igazolja, hogy erősen el van mocsarasodva, sőt zsombékosodva, így járni lehet rajta.


A tó egyik sarkában néhány faalakú mézgás éger  van s alattuk füzek  kevés számú bokrai láthatóak.


A sűrű nádassal körülvett, 2,9 ha területű hajdani tó fe­lületét zsombék fedi, csupán három ki­sebb víztükör csillog szabadon a  délutáni nap­fényben.


A megmaradt vízfelületet elsősorban a csapadék táplálja, főként a domboldalról befolyó időszakos vízfolyások, amelyek azonban nagy mennyiségű szerves anyagot, talajt is bemosnak a tószemekbe.


A tó mélysége a víztükör alatt 4–7 méter. 


A nádas alatt pedig 3–4 méter mélységet ér el.


Fenekét, Tövissi József professzor mérése alapján 2 m vastag iszapréteg borítja.


Az első két tavacska partjára a nádason keresztül deszka palló vezet.


A vízfelület csökkenéséhez hozzájárul még a földgát természetes átszakadásán, valamint a mesterséges lecsapolóárkon keresztül távozó víz is.


A tó fenekét fedő iszapréteg  kénhidrogént (SH2) tartalmaz. 


A leszakadó partdarabok úszó nádszigeteket képezhetnek, amelyeket még néhány évvel ezelőtt is "tutajozásra" használtak a kirándulók.




A tó felülete egyre csökken, és mind nagyobb területet foglal el a növényzet (nád, gyékény, sás).


 A tó méretei: Kerülete 800m hossza 250m, szélessége 150m,


Területe megközelítőleg  28000 négyzetméter. 


Mivel a tó édesvizű nagyon sok állat issza a vizét és a víznek köszönhetően nagyon sok élőlénynek ad otthont.


A tó kékes színű sötét vizében kárász, orvosi pióca vízisíkló és ponty él.  Még láthatunk itt tavi- és kecskebékát, illetve tarajos gőtét.





Itt a madárvilágot a szürke gém , tõkés réce , a bíbic , szárcsa , egerészölyv, erdei pinty, barna réti héja, réti fülesbagoly, erdei fülesbagoly, tövisszúró gébics, vörös vércse képviseli





A növények a vízinövények jellegzetes képviselői közül mint érdekességet megemlítjük a vidrafű nevű jégkorszakbeli növényt, ami védett, vagy a sárgavirágú  közönséges rencét, amely rovarevô növény. 


Jelenleg a turizmus nem jelentős ezen a területen, de földtani értéke mellett nagyon fontos a terület élővilága . A nádas fészkelési és rejtőzködési lehetőséget nyújt számos madárfajnak, kis- és nagyemlősnek, a kisebb tócsák pedig a kétéltűek (békák és gőték) számára nyújtanak szaporodási lehetőséget. Az ellenőrizetlen turizmus beláthatatlan következményekkel járhat ezen természeti érték esetében is.




A tó keletkezéséről létezik más elmélet is, amely a nép hitében legendaként  maradt fenn. A legenda így szól: A tó helyén valamikor állt egy ház. Ebben a házban élt Rákné (Rátné) édes- és mostoha lányaival. Mivel a mostoha lányával igen rosszul bánt Rákné, a lány nagyon sokat sírt. Könnyeiből tó keletkezett és a ház elsüllyedt. A tó neve Rák tava lett.






A tótól esztenák és legelésző juhnyájak mellett háromnegyed óra alatt visszajutunk Nagygalambfalva központjába.



„Faluvégen nyája mig szerte legelész,...



Ő addig subáján a fűben heverész.”








Videofelvétel a Rák tónál



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share